2019/20 tanév tavaszi félévi tanévi időbeosztásának változásai:

1. A vizsgaidőszak 07.11-ig tart.
2. A záróvizsgaidőszak vége is 07.11-re módosul, kivéve a jogász hallgatók számára, ahol  2020. 07. 25-ig tart.
3. A diplomaleadás határideje nem változik, viszont a belső konzulens véleménye alapján ezen ügykörben a különleges méltányosságból megadható két hetes határidő hosszabbítás mindenkinek automatikusan jár.

A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) egyes szakaszainak kiegészítése:

1. Előtanulmányi követelmény alóli felmentés: Azon tantárgyak esetében, ahol a tantárgyak távoktatási formában történő oktatása nem lehetséges (jellemzően tanítási-, és egyéb  szakmai gyakorlat), és a 2019/20-as tanév tavaszi félévében a teljesítésük emiatt ellehetetlenült (továbbiakban nem teljesíthető tárgyak) az illetékes dékán a 2020/21/1 félév tekintetében az előtanulmányi követelményének átmeneti felfüggesztésével kapcsolatban javaslatot tehet, amelyet a szenátus fogad el. A javaslat arra vonatkozhat, hogy a 2020/21-es tanév őszi félévében a hallgatók a jelen félévben nem teljesíthető tárgyakat valamint az azokra épülő tárgyakat kivételesen párhuzamosan is felvehessék. Ezen könnyítés csak a 2020/21-es tanév őszi félévében vehető igénybe. ( TVSZ. 7.§ és 39.§(7))

2. Átsorolás felfüggesztése: az állami ösztöndíjas finanszírozási formáról önköltséges finanszírozási formára történő átsorolás a 2019/2020-as tanévre felfüggesztésre kerül. A tanévi időbeosztásban jelzett időszakban a „Finanszírozási forma módosítására” történő jelentkezés (önköltségesről államira) a Neptun rendszeren keresztül változatlanul benyújtható (2020. 04.20. – 25.), (TVSZ. 10., 10/A., 10/B., 10/C. §.).

3. Hallgatói jogviszony megszüntetésének felfüggesztése: A 2019/20/2 félévben nem kerül megszüntetésre annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonya, aki

• 17.§ (2) a) - tanulmányai második aktív félévének végéig alap-, mester-, és osztatlan képzési szakon 30 kreditpontot, FSZ- valamint felsőoktatási szakképzésben 15 kreditpontot nem gyűjtött össze.
• 17.§ (2) b) - 4 félévnél hosszabb képzési idejű szakoknál tanulmányai negyedik aktív félévének végéig 60 kreditpontot nem gyűjtött össze.
• 17.§ (2) c) - adott képzésén az elégtelen és nem megfelelt érdemjegyeinek (folyamatos számonkérés esetében a vizsgaidőszaki pótlást is ideértve) száma meghaladja
  • az alapképzések esetében a 30-at,
  • a mesterképzések esetében a 15-öt,
  • egységes osztatlan képzések esetében 35-öt,

amennyiben a hallgató nem érte el a képzése mintatantervében meghatározott összkreditszám 80 százalékát.

• 17.§ (2) g) - aktív és passzív féléveinek együttes száma eléri a szak képzési idejének kétszeresét.
• 17.§ (2) p) - passzív féléveinek száma eléri a szak képzési idejét jelentő félévek számát.
• 17.§ (2) i) - 2019/2020 tanév tavaszi félévét a 17.§ (2) i) pontjának alkalmazása során nem kell figyelembe venni.

 4. Belső, intézményen belüli átvétel: A 2019/20/2 félévben beadott belső, intézményen belüli átvételi kérelem elbírálása során az átvételnek nem lehet akadálya az, ha a hallgató az alábbi feltételekkel nem rendelkezik:

• a) a kérelem beadásakor saját szakján legalább 30 kreditponttal már rendelkezik és
• b) elégtelen érdemjegyeinek (folyamatos számonkérés esetében a vizsgaidőszaki pótlást is ideértve) száma nem több, mint 10 kitétel.(TVSZ 27.§(2))

5. Zárthelyi dolgozat megírása: A 2019/20/2 félévben zárthelyi dolgozat íratására nincs mód. A 2019/20/2 félévben nem lehet az aláírás feltétele zárthelyi dolgozat(ok) megírása (TVSZ 61.§(1)).

6. Értékelési rendszer

• Aláírás: Az aláírás (aláírva/megtagadva) bejegyzés berögzítésének határideje változatlanul a szorgalmi időszak utolsó napja. Kivételt képeznek azon tantárgyak, ahol az aláírás a tantárgy teljesítettségét jelzi (pl. testnevelési tantárgyak, doktori iskolák egyes tantárgyai), ahol az aláírás beírásának határideje május 23-ra módosul.
• Folyamatos számonkérés, beszámoló (2, 3, 5 fokozatú): Az ilyen beszámolási formával rendelkező tantárgyakhoz kapcsolódó jegyek beírásának határideje 07.11-re módosul.
• Vizsga: A vizsgás tantárgyak esetében a megajánlott jegyek beírásának határideje május 23-ra módosul. A meghirdetett és lebonyolított vizsgák érdemjegyének berögzítése változatlanul a vizsgát követő harmadik munkanap vége.

7. Vizsgáztatás helyszíne: vizsgát tartani az Egyetem területén kívül, nemcsak annak hivatalos helyiségeiben lehet. (TVSZ 68.§ (2))

8. Testnevelési követelmények: abban az esetben, ha a veszélyhelyzet a vizsgaidőszak végéig nem biztosít lehetőséget a testnevelési követelmények teljesítésére, pótlására, a 2019/20 tanév tavaszi félévére felvett testnevelési tantárgyakat teljesítettnek kell tekinteni.

9. Gyakorlati tantárgyak, laborgyakrolatok: azon tantárgyak esetében, ahol távoktatással nem váltható ki a normál jelenléti oktatás, ott a tárgyak pótlására 2020. augusztus 31-ig van lehetőség, amennyiben azt a veszélyhelyzet feloldása lehetővé teszi. Ezen tantárgyakat a 2019/20-as tanév tavaszi félévben teljesítettnek kell tekinteni.

10. Záróvizsga: a záróvizsgák a veszélyhelyzet során teendő egyes, a felsőoktatási intézményeket és a hallgatókat érintő intézkedésekről szóló 101/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet. alapján az Egyetemen a megszervezésre kerülnek, azzal a módosítással, hogy a záróvizsga-bizottságok összetételére vonatkozó rendelkezések közül a záróvizsga-bizottság létszámára, valamint annak külsős tagjára vonatkozó rendelkezésektől veszélyhelyzet idején eltérhet az Egyetem, de minimálisan a bizottságnak elnöke és legalább egy tagja van, továbbá a záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen. A záróvizsgát úgy kell megszervezni, hogy az személyes érintkezést ne igényeljen és a vizsga során a legalább 1,5 méteres távolságot végig biztosítani kell.

Amennyiben felmerül az igény azon szakdolgozók részéről, akik a dolgozatukat a járványügyi helyzet miatt nem tudták a fenti kiterjesztett határidőkre sem befejezni annak speciális feltételei miatt (vállalati téma vagy labormérés miatt), és így jelen félévben nem sikerült abszolutóriumot szerezni, de 2020. augusztus 31-ig a szakdolgozatukat leadták, azok számára szeptember folyamán pótzáróvizsga időszak keretében lehetőséget biztosít a záróvizsgára letételére az Egyetem. Azon hallgatók számára, akinek csak és kizárólag a diplomatervezéssel kapcsolatos kredit elmaradás miatt kell az őszi félévre beiratkozniuk, minden egyéb státuszuktól függetlenül az őszi félévet térítésmentesen biztosítjuk.

A Doktori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat egyes szakaszainak kiegészítése:

1. Doktori képzést érintő szabályok:

• A 2019/2020. tanév tavaszi félévét az Nftv. 53. § (4) bekezdése alkalmazása során nem kell figyelembe venni, amely kimondja, hogy a doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania. Ez a határidő különös méltányolást érdemlő esetekben legfeljebb egy évvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. A fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet. (DTVSZ 47§. (2) b) valamint 9§. (3))
• A veszélyhelyzet során teendő egyes, a felsőoktatási intézményeket és a hallgatókat érintő intézkedésekről szóló 101/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet. alapján az Egyetemen a doktori képzés komplexvizsgái megszervezésre kerülnek, azzal a módosítással, azzal, hogy a bizottság legalább kettő tagból áll, továbbá valamennyi tag foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állhat a doktori iskolát működtető intézménnyel. (DTVSZ 43§. (4))

Vizsgáztatás módja

A záróvizsgák a fenti pontok alapján külön szabályzás alá esnek. A félév közben beállt helyzet miatt a folytonos számonkérésű tárgyak értékelése is a vizsgaidőszakra csúszik. Ezért az alábbiakban „vizsga” néven minden jegyszerzést értünk: csak aláírásért zajló, folytonos számonkérésű, vizsgás, 2, 3 vagy 5 fokozatú beszámolós tárgyak esetét is.

A járványhelyzet alakulása függvényében elképzelhető, hogy a vizsgaidőszak egy részében a hagyományos módon is lehet majd vizsgáztatni. Amíg ez nem áll fenn, táv-vizsgáztatás válik szükségessé. Ennek részletes szabályozása megtalálható jelen körlevél 1. számú mellékletében. A táv-vizsgáztatás két fontos esete:

• Kontrollált vizsgahelyszín: a záróvizsgázó hallgató az Egyetem területén tartózkodik. Azonosítását és a vizsga felügyeletét az egyetem egy munkatársa ellátja, de a vizsgáztatók közül egy vagy több csak számítógépen keresztüli kép- és hangkapcsolatban van a helyszínnel.
• Nem kontrollált vizsgahelyszín: a vizsgázó nem az Egyetem területén tartózkodik. Azonosítása és a vizsga felügyelete kép- és hangkapcsolaton keresztül történik. Az ilyen vizsga körülményeit jelen körlevél 1. számú melléklete rögzíti.

A vizsgaidőszakkal kapcsolatos előkészületek ütemezése:

• Április 27-ig: a tanszékek összeállítják mindegyik tárgyuk nem kontrollált vizsgahelyszínen történő számonkérésének részletes módszereit és közzéteszik a tárgy Moodle-lapján. Ennek tartalmaznia kell az írásbeli és szóbeli részben feltett kérdések típusát, az adható pontszámokat, ponthatárokat, a két rész ütemezését.
• Május 8-ig: A hallgatóknak módja van visszajelzést küldeni a tanszékek felé a közölt vizsgáztatási módszerekkel kapcsolatban. A vitatott helyzeteket először tanszéki szinten kell rendezni, majd szükség esetén kari szinten kell folytatni a vizsgaidőszak kezdetéig.
• Május 11-től kezdve a nem kontrollált helyszínű vizsgák megkezdődnek.
• A vizsgázók egyetemi épületekbe történő belépését engedélyező szabályzások esetén  beindulhatnak a „normál” vizsgák.

Záró rendelkezések

A járványügyi helyzet változása esetén az Egyetem további körlevélben ad tájékoztatást. Kérjük, hogy az egyetemi kommunikációs felületeket kísérjék figyelemmel.
Jelen körlevél a kihirdetésének napját követő napon lép hatályba és visszavonásig érvényes.

Győr, 2020. április 14.

      Dr. Földesi Péter                             Dr. Filep Bálint                        

             rektor                                         kancellár                                 

1. számú melléklet: A vizsgáztatás módjai a 2019/20 tanév tavaszi vizsgaidőszakában

A korona-vírus miatti vészhelyzet újszerű megoldások azonnali bevezetését követelte meg a felsőoktatásban. Ez a szabályzat lefekteti a kereteket a táv-vizsgáztatás témájában, de mivel kevés tapasztalatra építhetünk, ezért kiemelten fontos az oktatók és a hallgatók etikus, a felmerülő problémák megoldására törekvő, rugalmas hozzáállása. Ezzel nemcsak azt biztosíthatjuk, hogy a mostani vizsgaidőszak problémamentesen, az oktatás minőségének megtartása mellett kerülhet lebonyolításra, hanem azt is, hogy a tapasztalatokra alapozva kipróbált jó gyakorlatokat átvihessünk későbbi félévekre is.

Bevezetés

A félév közben beállt helyzet miatt a folytonos számonkérésű tárgyak értékelése is a vizsgaidőszakra csúszik. Ezért az alábbiakban „vizsga” néven minden értékelést értünk: csak aláírásért zajló, folytonos számonkérésű, vizsgás, 2, 3 vagy 5 fokozatú beszámolós tárgyak esetét is.

Táv-vizsgáztatás alatt azt értjük, amikor a vizsgázó és a vizsgáztató nem egy teremben, akár nem is egy városban tartózkodik. Ezen belül két kategóriát érdemes megkülönböztetni:

• Kontrollált vizsgahelyszín: Egy felügyelő személy (aki nem feltétlen a tárgy oktatója) ellenőrzi a személyazonosságot és a vizsga folyamata során azt, hogy a vizsgázó csak a megengedett eszközöket használja. A vizsgáztató (bizottság esetén a vizsgáztatók egy része) lehet távoli helyszínen is, kép- és hang kapcsolatban a vizsgázóval.
  Ez a vizsgamód csak szervezési szempontból tér el a normál vizsgáztatástól.

• Nem kontrollált vizsgahelyszín: A vizsgázó saját maga biztosít megfelelő környezetet a vizsgára (általában otthonában), és azt sem személyesen, sem felügyelő személy által nem tudja ellenőrizni a vizsgáztató.
  Itt jelentős az eltérés a hagyományos vizsgáztatástól: a vizsgázó azonosítása és a vizsga közbeni ellenőrzés újszerű módszerek alkalmazását igényli.

A nem kontrollált helyszínen történő vizsgáztatáshoz szükséges lehet módszertani váltás is, mely igazodik a körülményekhez. Például ha minden vizsgázónak más kérdést adnak, gyors válaszokat igénylő kérdéseket tesznek fel, kreatív problémákat kérnek számon, amire egyszerű „puskázással” nem lehet válaszolni, az csökkenti az ellenőrzés korlátainak hátrányát.

Ez a szabályzat a kereteket adja meg ehhez. A vizsga jellegétől függően kell az egyes esetekben alkalmazott eszközöket megválasztani annak megfelelően, hogy az ellenőrzés mértéke garantálja, hogy a vizsgázók nagy többségének nem érje meg csalással kísérletezni.

Arra kell törekedni, hogy lehetőleg az összes tárgy értékelése megoldható legyen nem kontrollált helyszíneken. (A nyilvánvaló kivételt azok a labor-jellegű tárgyak jelentik, melyeknek az oktatása sem megoldott táv-üzemmódban.) A vizsgaidőszakot biztos, hogy így kell elkezdeni, és ha a vírushelyzet nem enyhül, akár így is vinni végig. Ha időközben mégis lehet majd vizsgázókat fogadni az egyetemen, akkor vissza lehet térni a hagyományos vizsgáztatáshoz is.

Kontrollált helyszínen történő táv-vizsga

A vészhelyzeti rendelkezések jelenleg (április 14.) ezt a záróvizsgák esetén teszik lehetővé, de célszerű, ha ez a szabályzás számol azzal a lehetőséggel is, hogy egy későbbi enyhítéskor más vizsgákra is alkalmazhatjuk.

A mindenkori érvényes törvények és kormányrendeletek keretei közt kell ilyenkor a vizsgázót az épületbe és a vizsga termébe kísérni, ahol egy jelen levő oktató vagy erre felhatalmazott egyetemi alkalmazott ellenőrzi a személyazonosságát, kiadja neki a feladatlapokat vagy elindítja a vizsgáztató-programot, megmutatja a táv-kapcsolatot biztosító eszköz használatát, majd a vizsga folyamán folytonos felügyeletet biztosít. Szóbeli esetén a vizsgáztató(k) online videókapcsolaton keresztül kérdezi(k) ki a vizsgázót vagy hallgatják meg előadását (védését) a kellő felkészülési idő kivárása után.

Vizsgáztatás nem kontrollált helyszínen

A nem kontrollált helyszínen történő vizsgáztatáshoz a hallgatónak rendelkeznie kell az alábbi feltételekkel:

• Szoba (helyiség), ahol a vizsga alatt csak a vizsgázó tartózkodik.
• Eszköz (számítógép, tablet, mobil telefon), mely
• legalább 1024x768 felbontásban képes megjeleníteni a vizsgáztató által küldött álló vagy mozgóképet,
• fej- vagy fülhallgató nélkül képes érthetően továbbítani a vizsgáztató hangját a vizsgázónak,
• legalább 640x480 felbontásban képes továbbítani a vizsgázó által küldött álló vagy mozgóképet,
• a kamera látószöge állítható oly módon, hogy kérésre vagy a vizsgázó arcát vagy az asztalt mutatja folytonosan, ahol a feladatok kidolgozását végzi,
• képes érthetően továbbítani a vizsgázó hangját.
• Internet-kapcsolat, mely lehetővé teszi a folytonos kép és hangátvitelt a vizsgázó eszközei és az egyetemi szerverek között.
• A vizsgázónál levő érvényes hallgatói kártya.

A vizsga megkezdése

Az azonosítás kötelező lépései:

• Szóbeli nyilatkozat: A hallgató a bejelentkezés után érthetően elmondja nevét, Neptun-kódját és úgy helyezkedik el, hogy arca jól látszódjon a kamerában.
• Hallgatói kártya felmutatása. Ezután a hallgató felmutatja érvényes hallgatói kártyáját a kamerának úgy, hogy azon kivehetők legyenek a részletek. (Név, Neptun-kód, kártyaszám, fénykép.)

Amennyiben a vizsga számítógépen keresztül lebonyolított részeket is tartalmaz, ez kiegészül azzal, hogy a hallgatónak be kell jelentkeznie az adott programba saját azonosítójával.

Ha a vizsgáztató meggyőződött a személyazonosságról (fénykép és arc, Neptun-kód és név összevetése, stb.), a nála levő vizsgalapon aláírásával jelzi a hallgató megjelenését.

Szóbeli vizsga esetén gondoskodni kell arról, hogy a vizsgázó és a vizsgáztató közti kommunikációnak legyen tanúja. Célszerűen ez a sorban következő vagy megelőző vizsgázó lehet, aki az igénybe vett táv-kapcsolati eszköz (pl. Google Meet csatorna) harmadik tagjaként megfigyelheti a vizsga folyamatát.

Tilos a vizsga folyamatát rögzíteni, tehát sem a vizsgázó, sem a vizsgáztató nem veheti fel a kép- és hanganyagot se a kommunikációra használt számítógéppel, se egyéb eszközzel.

Ellenőrzési módszerek a vizsga közben

A következő eszközök használatáról vagy mellőzéséről a vizsgáztató dönt.

• Körbenézés: a vizsga elején és közben a vizsgázó kérheti, hogy a vizsgázó a kamerát forgassa körbe, hogy a vizsgáztató megnézhesse a vizsga helyszínét.
• Határidők megszabása: Megkövetelhető, hogy a vizsgázó írásban kidolgozott megoldásait vagy számítógépes rendszerbe beírt feleletét adott idő alatt fejezze be és azt a vizsgázó által kért módon továbbítsa.
• Folytonos videó-felügyelet: a vizsgáztató megkérheti a vizsgázót, hogy a kamerát úgy állítsa be, hogy a vizsgáztatás alatt az arca látszódjon, vagy arra, hogy a kidolgozás ideje alatt a kamera mutassa a hallgató kezét és az asztalt, amin dolgozik.
• Fej- és fülhallgató tiltása: A vizsgáztató előírhatja, hogy a vizsgázó minden eszközt távolítson el a füléből.

• Felkérés csukott szemmel történő válaszadásra: a vizsgáztató kérheti, hogy rövid szóbeli kérdésekre a vizsgázó becsukott szemmel válaszoljon.

A vizsga értékelése

Tisztán írásbeli vizsga esetén a vizsgázó a megbeszélt módon (fénykép, szkennelés) elküldi a vizsgáztatónak a dolgozatot, amit ő kijavít a dolgozatot, majd a jegyet rögzíti a Neptunban. Ha ezután a hallgató kéri, a vizsgáztató visszaküldi a kijavított dolgozatot és online konzultációt biztosít a diszkusszióra.

Tisztán számítógépes vizsga esetén a vizsga eredménye automatikusan számolódik ki. A hallgató kérésére itt is biztosítani kell online konzultációs lehetőséget, ahol a hallgató vizsgaeredményét a vizsgáztató megindokolja.

Tisztán szóbeli vizsga esetén, és akkor, ha a többrészes vizsga utolsó lépése a szóbeli, a felelet végén közölni kell a megállapított vizsgajegyet és egyből be kell írni a Neptunba.

Vizsga-típusok

A tanszékek feladata, hogy megtervezzék és közzétegyék, melyik tárgyból milyen számonkérési rendszer, azaz milyen jellegű feladatokat adnak, milyen kombinációban használják a fenti eszközöket és milyen a vizsga időbeli ütemezése. Utóbbira a több részből (pl. írásbeli+szóbeli) álló vizsgák esetén különös figyelmet kell fordítani. Törekedni kell arra, hogy a teljes vizsgafolyamat minél kompaktabb legyen, tehát ha több részből áll, akkor az egyes részek közt a lehető legkevesebb idő teljen el.

Néhány lehetséges vizsgatípus, amit nem ellenőrzött helyszín esetén lehet alkalmazni. Ezek mindegyikének megkezdésekor a fenti azonosítást el kell végezni, de a lebonyolítás rendje és az ellenőrzés eltér.

• Hagyományos szóbeli vizsga. A vizsgázó elméleti tételt vagy számolós feladatot kap a vizsga kezdetén. Ennek kidolgozása során a vizsgáztató alkalmazhat folytonos videó-felügyeletet. A kidolgozás után a vizsgázó egybefüggő felelettel ad számot tudásáról, amit gyors, azonnal megválaszolható kérdések követnek és ezek eredményéből áll össze az értékelés.
• Beadós feladat szóbeli ellenőrzéssel. A hallgató vagy hallgatói csoport önálló feladat kidolgozását kapja hosszabb időre. Az értékelést végző oktató vagy a készítés folyamata közbeni online konzultációkkal vagy a leadás után, a táv-vizsga formát használva ellenőrzi azt, hogy a megoldás valóban a megfelelő hallgató munkáját takarja. Az érdemjegyet a beküldött dolgozat határozza meg.
• Írásbeli vagy számítógépes táv-vizsga szóbeli ellenőrzéssel. A vizsga időtartama 1-2 óra, egyszerre sok vizsgázó kapja meg ugyanazt a feladatsort, amit otthon megold és a megoldást elektronikusan beküldi a végén. Az érdemjegyet ennek eredménye határozza meg, de a vizsgáztató rövid szóbeli táv-vizsga keretében ellenőrzi, rendelkezik-e a vizsgázó azzal a tudással, amit a beküldött dolgozat mutat. Amennyiben a vizsgázó a szóbeli részben a saját beküldött megoldásai kapcsán mutat súlyos hiányosságot, érdemjegye elégtelen, egyébként a dolgozat pontszáma határozza meg. (Ennél a formánál különös gonddal kell a szóbeli időpontjának egyeztetését végezni a hallgatókkal!)
• Írásbeliből és szóbeliből álló vizsga. Hasonló az előzőhöz, de a szóbeli részre is pontot lehet kapni és ez, az írásbeli pontszámával együtt adja az érdemjegyet.
• Írásbeli vagy számítógépes táv-vizsga folytonos felügyelettel. A vizsga időtartama 1-2 óra, minden vizsgázó egyszerre dolgozik a megoldáson, de közben mindegyiküket távolból felügyelik. Ennek eszköze a folytonos videó-kapcsolat, melynek során a vizsgázó a felügyeletet ellátó személy kérésnek megfelelően állítja be kameráját.

Ütemezés

• Április 27-ig: a tanszékek összeállítják mindegyik tárgyuk nem kontrollált vizsgahelyszínen történő számonkérésének részletes módszereit és azt közzéteszik a tárgy Moodle-lapján. Ennek tartalmaznia kell az írásbeli és/vagy szóbeli részben feltett kérdések típusát, az adható pontszámokat, ponthatárokat, több részes vizsga esetén a részek ütemezését, a vizsga közbeni kapcsolat-megszakadások kezelési módját.
• Május 8-ig: A hallgatóknak módja van visszajelzést küldeni a vizsgáztatók és tanszékeik felé a közzétett vizsgáztatási módszerekkel kapcsolatban. A hallgatók megjegyzéseit, kéréseit először tanszéki szinten kell vizsgálni, majd ha nem sikerül közös álláspontra jutni, kari szinten kell folytatni.
• Május 11-től: a nem kontrollált helyszínű vizsgák megkezdődnek.
• A vizsgázók egyetemi épületekbe történő belépését engedélyező szabályzások esetén  beindulhatnak a „normál” vizsgák. Ezekkel párhuzamosan szabad a táv-vizsgákat is folytatni.

Győr, 2020. április 14.