Egyre több család mindennapjaihoz tartozik hozzá az autózás, így még inkább előtérbe kerül a járművek fogyasztása, ami a sofőrök odafigyelésétől is függ. Dr. Lakatos István, a Széchenyi-egyetem Közúti és Vasúti Járművek Tanszékének vezetője kérésünkre összegyűjtötte, mit tehet egy autós, hogy csökkentse költségeit. A professzor az első csoportba a vezetéstechnikai módszereket sorolta. „Régen az volt az alapelv, hogy az indítást követően járatni kell a motort, hadd melegedjen. A mai járművek ezt már nem igénylik. Annyira irányítottan működik a keverékképzés, hogy a biztonsági öv becsatolása és a kényelmes elhelyezkedés után máris mozgásba hozhatjuk a kocsit. Lendületesen, de finoman, két-három ezer közötti fordulatszámnál nem jobban pörgetve a motort érjük el az utazósebességet. Sok autó műszerfalán van a sebességváltás optimális idejére figyelmeztető jelzés, ami a fedélzeti diagnosztikai adatok alapján jelenik meg. Ezt érdemes megfogadni” – fejtette ki az oktató.

Az egyetemi tanár elmondta, kellő követési távolságot tartva vegyük fel a forgalom ritmusát, mert így nem kell minden táblánál, jelzőlámpánál erőteljesen fékezni, ami energiát emészt fel és pénzbe kerül, hanem tudunk motorfékkel gurulni. Ilyen üzemmódban a motorok általában lekapcsolják az üzemanyag-adagolást, azaz ingyen haladhatunk, ami csökkenti az átlagfogyasztást. Az utóbbi érték kijelzésére ma már sok kocsi képes, amit érdemes megtennünk, hiszen így azonnali visszacsatolást kapunk.

Ha 30–40 másodpercnél hosszabbnak ígérkezik a várakozás – például a piros lámpánál –, érdemes leállítani a motort.

Dr. Lakatos István hozzátette: a navigációt bekapcsolhatjuk ismerős úton is, kikerülendő a dugókat, de szintén pénztárcakímélő hatása van a tempomatnak és a start-stop rendszernek, amelyekkel egyre több autótípust szerelnek fel. Az utóbbi hiányában dr. Lakatos István szerint magunk is leállíthatjuk a motort, amennyiben 30-40 másodpercnél hosszabbnak ígérkezik a várakozás. Nem árt tudnunk azt sem, hogy hideg időben rövid szakaszokon autózva nő a fogyasztás. Ha megoldható, az egyes úti célokat egymáshoz időben közelebb felfűzve pénzt takaríthatunk meg.

„A légellenállás különösen nyolcvan-száz kilométer per órától emelkedik jelentősen, miután a járműre így ható erő a sebesség négyzetével arányos. Ha tehát túl gyorsan hajtunk, az nemcsak az esetleges büntetés miatt kerülhet sokba, hanem amiatt is, mert több benzint vagy gázolajat használunk el” – említett egy újabb szempontot az oktató.

Dr. Lakatos István professzor

Dr. Lakatos István hangsúlyozta, hogy az autó műszaki állapotára való odafigyeléssel szintén spórolhatunk. Ez jelenti egyrészt az előírt karbantartások elvégzését, például a rendszeres olajcserét. „Ha rossz a motor kenése, rossz a hatásfoka, azaz ugyanazt a teljesítményt több energiával állítja elő” – magyarázta a szakember.

Ebbe a körbe sorolhatók a gumik is. Amikor újakat veszünk, nézzük meg az energiacímkét, ami az abroncs gördülési veszteségeit veszi figyelembe – hosszabb távon megtérül, ha ár-érték arányban a felső harmadból választunk.  „Sajnos kevesen törődnek azzal, hogy csökkenő nyomásnál fokozottabban használódik el az abroncs, és nő a gördülési ellenállás, vele pedig a fogyasztás. Érdemes rendszeresen ellenőrizni, főleg télen, mert zárt térben a nyomás függ a külső hőmérséklettől – azaz hiába volt jó az érték plusz húsz fokban, mínusz tízben már túl alacsony lehet” – javasolta a tanszékvezető.

A fogyasztást növelheti emellett a nagyobb légellenállás (mondjuk egy fentfelejtett tetőcsomagtartó), minden plusz tömeg (például egy csomagtartóban hagyott zsugor ásványvíz), de a leginkább a feleslegesen járatott klíma, amely száz kilométerenként fél–másfél litert jelenthet.

„Mindezeket a tanácsokat megfogadva akár tíz százalékkal is csökkenthető a fogyasztás – összegzett dr. Lakatos István. – Ez nemcsak a megtakarított pénz miatt lehet fontos, hanem azért is, mert így kevesebb szén-dioxidot juttatunk a levegőbe, azaz tehetünk az éghajlatváltozás ellen.”